Egy erős érzelmi töltetű és egyben csacska megjegyzés Kierkegaard-ról

    Hát igen, őt mindenki mint az egzisztencializmus egyik jeles képviselője, az egzisztenciális félelem felemlegetője ismeri. De mint általában minden filozófus általában, mint valami csak pozitívumokkal jellemezhető jelenik meg. Munkájának jelentőségét és minőségét nem érdemes vitatni, mert vitathatatlan. De  ez a mániákus tökéletesség feltételezése és csatolása minden nagy gondolkozóhoz, személyem szerint megkérdőjelezendőnek tekinthető.
    Hogy miért is?Hát nekem elég bizonyítékot szolgáltat  Az egy csábító naplója, ha minimum 30%-ának van igazság alapja, vagy komolyan gondolta. Hát micsoda dolog elcsábítani nőket szimplán a csábítás művészetéért, aztán meg mosni kezeinket a közben elkövetett játszmákért, átverésekért, és úgy beállítani mintha ez lenne a normális, követendő dolog. Hát igen, mintha Casanova vagy Don Juan komplexusban szenvedne. Jó oda van Don Juanért, na de könyörgöm, felmentene az engem egy gyilkosság alól, hogy én azt a gyilkosság művészetéért való szenvedélyemből, annak gyakorlásából  és szépségéből követtem el? NEEEEM. Jó ez ennyire nem komoly vétek, de azért itt is lehet elég durva lelki sebeket szerezni, és azokat se becsüljük le a fizikaikkal szemben. És ott tetszeleg a szerepben. Kihasználja a kis béna csábítót is, és közben barátjának állítja be magát... Irodalmi műnek klisé, emberi viselkedésnek semmiképpen se nemes. Szóval átgrasszál embereken, jó tudom, ma is ez a divat,a jóhiszemű kedves embereket tartsuk naivnak, meg hülyének,meg együgyűnek, és meg is oldódott. Részben igaz, figyelhettek volna jobban,de nekem még ez se mentség. Valaki elfogadhatja, hogy igen jó koncepció,akit lehet verjünk át,na de ez meg hova vezet. És ha el is fogadjuk, Kierkegaard még hipokrata módon bűntudatot se nagyon érez. Ez lenne helyén való? Nem hiszem. Sőt tudom.
    Előjön a van nem azonosítható a kellel problémája(és így tovább és tovább), mert " [m]inden út rómába vezet, ha nemis közvetlenül,de közvetetten...